A dízelgenerátor alacsony terhelésű vagy terhelés nélküli üzemeltetésének negatív hatásai
A dízelgenerátorok számos iparágban alapvető tápegységek voltak. A dízelgenerátorok széles körben használhatók olyan ipari környezetben, ahol megszakítás nélküli és nagy teljesítményt igényelnek, emellett rendszeresen megtalálhatók építkezéseken, fesztiválokon, kempingekben, sportarénákban és szállodákban. Fontos azonban felismerni, hogy bizonyos szempontokat meg kell tenni annak érdekében, hogy megfelelő rendben működjenek. A nyilvánvaló dolgokon túl, mint például a motorok megfelelő karbantartása, az egyik legfontosabb, hogy tisztában legyünk a generátor „terhelésével” (a csatlakoztatott elemek által fogyasztott energia mennyiségével). Nemcsak a generátor túlterhelését kerülni kell, hanem arra is különös figyelmet kell fordítani, hogy a generátor üzemelése során kerüljük a kis terhelést vagy terhelés nélkülit.
A dízelgenerátorok (vagy generátorkészletek, más néven „generátorok”) egy dízelmotorból és egy elektromos generátorból állnak. Valójában nem termelnek energiát. Ehelyett a dízelmotorok által termelt mechanikai energiát elektromos energiává alakítják. Ennek eredményeként a generátorokat bizonyos terhelésnek kell rákapcsolnia a megfelelő működéshez. A generátorok alacsony vagy terhelés nélküli működtetése számos eredményt eredményezhet, amelyek problémákhoz vezethetnek, a nem hatékony működéstől a súlyos károsodásig vagy akár a teljes meghibásodásig.
Többnyire egyetértettek abban, hogy a dízelgenerátorokat a maximális teljesítmény 30%-ának megfelelő minimális terheléssel kell üzemeltetni. Ez az abszolút minimum, és messze nem ideális – általában a maximális kapacitás 60-75%-ának megfelelő terhelést tartanak előnyösnek. Mindenképpen kerülni kell a terhelés nélküli műveleteket, kivéve a rövid diagnosztikai műveleteket, például a megfelelő alapjárat ellenőrzését. Az alacsony terhelés vagy a terhelés nélküli futás negatív következményei a következők:
1. L ow hengernyomás
Amikor a generátort alacsony terhelésen üzemeltetik, az alacsony hengernyomás rossz égést eredményez, ami csökkenti a motor hatásfokát. A rossz égés ciklikus problémát okoz – a korom és az el nem égett üzemanyag-maradványok eltömítik az amúgy is rosszul tömítő dugattyúgyűrűket, ami tovább súlyosbítja az alacsony nyomású problémát.
2. Alacsony hőmérséklet
Alacsony terhelés mellett a motorok lehűlnek, és olyan hőmérsékleten működnek, amely nem elegendő a megfelelő égéshez. Ez azt is okozza, hogy az üzemanyag csak részben ég el. Ez a lerakódások mellett sok kipufogógáz-kibocsátáshoz vezethet. A kipufogógáz a rosszul működő dízelmotoroknál látható fehér füst – veszélyesen magas szénhidrogén-kibocsátású füst.
3. Üvegezés
Ez egy olyan jelenség, amely gyakran a dízelmotor károsodásának fő felelőse. A forró égésgázok a dugattyúgyűrűk mellett távoznak, és azonnal elégetik a hengerfalakat kenő olajat. Az eredmény egy sima, zománcszerű máz a hengerfalak mentén, amely befedi a henger-kenőolaj megtartására és a forgattyúházba történő szállítására szolgáló hornyokat. Ez az alulkenés és a megnövekedett olajfogyasztás miatt fokozott kopást eredményez. Azonban nem ez az egyetlen alacsony terhelési mellékhatás, amely ezt a problémát okozza.
4. Alacsonyabb olajteljesítmény, magasabb olajfogyasztás
Az alacsony terhelésű működés számos módon tönkreteszi a motor olajelosztó rendszerét. A rossz égés következtében kialakuló kemény szénlerakódások a furatok polírozását okozzák, tönkreteszik az olajon lévő hónolási nyomokat (hornyokat). Az olaj ég, és az olajfogyasztás nő. A rosszul tömített dugattyúgyűrűk miatt az el nem égett üzemanyag szennyezi a kenőolajat, csakúgy, mint a kondenzvíz és a maradék, ami pusztító sav felhalmozódást okoz.
5. Fokozott szennyezés
Az alacsony hőmérséklet miatt az el nem égett üzemanyag által okozott fehér füstről már szó esett. Ez azonban nem az egyetlen szennyezés-növekedés, amelyet az alacsony terhelésű üzem okoz. A rosszul záró dugattyúgyűrűkön túl az égéstérbe szivárgó olaj megég, és jellegzetes kék füstöt okoz, míg a fekete füst a sérült injektorok következménye.
Vannak további problémák is, amelyeket az alacsony vagy terhelés nélküli futás okoz, többek között az egyes esetek sajátosságai, illetve az alacsony terhelés vagy a terhelés hiánya határozza meg az egyes problémák súlyosságát:
Fokozott nyomás a forgattyúházban.
Túlzott kopás és olajszivárgás a turbófeltöltőben (ha van ilyen).
Szénlerakódások számos felületen, beleértve a szelepeket, a dugattyúkat és a kipufogócsonkot.
A motor kipufogógáza – fekete olajos folyadék szivárog a kipufogócsonkból.
Mérnök hívása szükséges.
A fenti károsodások halmozottan hatnak a generátorkészletekre. Először is, a felhasználók valószínűleg megmagyarázhatatlan teljesítményveszteséget és időszakosan gyenge teljesítményt tapasztalnak. És hamarosan az alkatrészek meghibásodnak, ami nem tervezett karbantartást és megnövekedett leállást eredményez. Egy bizonyos ponton az üvegezés és a szénfelhalmozódás olyan szélsőségessé válik, hogy az egyetlen megoldás a motor teljes csíkozása, a hengerek átfúrása és új hónolásnyomok megmunkálása. A generátorok rendszeres, alacsony vagy terhelés nélküli működtetése kétségtelenül a generátor teljes meghibásodásához vezet.
Tehát hogyan lehet megelőzni az alacsony terhelésű vagy terhelés nélküli futási károsodást? Erősen ajánlott, hogy kerülje a megszakítás nélküli működést alacsony terhelésű vagy terhelés nélküli üzemmódban, vagy csökkentse az ilyen használatot minimális időtartamra. Alacsony terhelésű vagy terhelés nélküli futás soha nem haladhatja meg a 15 percet. Alacsony terhelésű futás esetén forduljon gyártójához vagy technikusaihoz, akik tanácsot adnak a biztonságos alacsony terhelésű működési értékekről és időtartamokról. A generátoregységeket évente egyszer, több órán keresztül teljes terhelésen kell üzemeltetni a motor tisztítása, vagyis a motorban és a kipufogórendszerben lévő elszenesedett olajlerakódások eltávolítása érdekében. Ehhez terhelési bankra lehet szükség. A terhelést a művelet négy órája alatt növelni kell, nulláról a teljes terhelésre.
